A Prosecco egy olasz, elsősorban Glera szőlőből készülő fehérbor, melyet hagyományosan erősebben buborékos (spumante), gyengébben habzó (frizzante), és szén-dioxid mentes (tranquillo) formában állítanak elő.
A bor elnevezése a Trieszt közeli Prosecco település nevéből jött létre, ahonnan a szőlőfajta, és a bor származik.
A Prosecco Doc Veneto és Friuli VeneziaGiulia régiók kilenc tartományában készül. A Prosecco Superiore DOCG kétféle változatban készülhet: A Prosecco Conegliano Valdobbiadene Superiore DOCG Veneto régió Treviso tartományából származik, a Coneglio és Valdobbiadene települések közti hegyekből. A Asolo Prosecco Superiore DOCG elnevezésű bort Asolo település közelében készítik.
A Prosecco alapanyaga számos koktélnak (például az Észak-Olaszországban népszerű Spritz-nek), illetve kevésbé drága helyettesítője lehet a francia Champagne-nak.
A Prosecco településen található kastély közelében már a 16. században készítettek fehérbort. A borral kapcsolatos első írásos emlék Fynes Morison nevéhez köthető, aki 1593-ban látogatott Észak-Olaszországba. Írásában az italt Olaszország egyik leghíresebb boraként emlegette, Prosecho in Histria néven.
A Prosecco név először az Aureliano Acanti által írt Il roccolo Ditirambo című könyvben tűnik fel: „És most meg akarom nedvesíteni a szájam ezzel az almás bukéjú Prosecco-val”.
Az 1960-as évek előtt a Prosecco-t inkább édes formában termelték, és nehezen volt megkülönböztethető a Piemont régióban készülő Asti nevű pezsgőtől. A 60-as évek után a technikai fejlődésnek köszönhetően mára elsősorban minőségi száraz pezsgőként gyártják a Prosecco-t.
1998-ban a Prosecco exportja már átlépte a 10 %-ot, az összes értékesítéshez viszonyítva.
2000-ben a Prosecco borok megjelentek az Amerikai Egyesült Államok bolthálózatainak polcain is.
A 2010-es évek közepén a Prosecco legnagyobb export piaca az Egyesült Királyság volt, az olaszországi termelés kb. 25 %-a oda irányult.
2008-ban a Prosecco di Conegliano-Valdobbiadene, a Prosecco di Conegliano és a Prosecco di Valdobbiadene DOC védettség alá került, az olasz kormány döntése alapján. 2009-ben ezek a borok DOCG védettségi státuszt szereztek.
2010-ben a termelők előterjesztésére a Prosecco név az Európai Uniós jogszabályok által meghatározott Oltalom alatt álló eredménymegjelölés (OEM) kapott, így ettől kezdve hivatalosan a bor alapanyagaként szolgáló Glera szőlőt sem lehet prosecco-nak nevezni.
Ellentétben a francia Champagne-nyal, a Prosecco készítésekor a Martinotti-Charmat módszert alkalmazzák, mely során a másodlagos Fermentáció rozsdamentes acél tartályokban megy végbe, így a bor elkészítése valamelyest kevesebb költséggel jár, mint a palackban történő erjesztés. A Prosecco Valdobbiadene DOCG készítésekor ezzel szemben megengedett a Metodo Classico eljárás használata is, mely során a másodlagos erjesztés végső szakasza a palackba töltve megy végbe.
Megközelítőleg 150 millió palack Prosecco készül Olaszországban évente. 2008-ban a Prosecco 60 %-át a Conegliano és Valdobbiadene által határolt területen termelték. A 2000-es évek elejétől a Glera (vagy Prosecco) szőlőt más országokban, többek között Brazíliában, Romániában, Argentínában és Ausztráliában is termesztik, valamint bort készítenek belőle.
Conegliano és Valdobbiadene termelési területén több, mint 150 borászat található, melyek konzorciumot alkottak a Prosecco minőségének, és jó hírnevének megőrzésére. 2018-ban Consorzio per la Tutela del Prosecco di Conegliano e Valdobbiadene szervezetnek 178 bortermelő tagja van.
50.000 ft feletti rendelés esetén
Fizess biztonságosan a Stripe használatával
Webáruházunk elkötelezett a kultúrált italfogyasztás mellett.
Szeszesitalaink fogyasztását 18 éven aluliak számára nem ajánljuk.
A hatályos jogszabályok szerint szeszesital fogyasztása és értékesítése 18 éven aluliaknak nem engedélyezett. A belépéshez nyilatkozz életkorodról: